A Tarot hatása a magyar képzőművészetben és irodalomban

Kazanlár Emil Ámin

Az irgalmas és könyörületes Isten nevében

Az esztergomi királyi vár

Pico de la Mirandola idejében, azaz az olaszországi Medicik uralma alatt a kabbalisztikus fogalmak, és így a Tarot szimbólumai Magyarországra is eljutnak. Vitéz János hercegprímás-bíboros esztergomi dolgozószobájának falára gyönyörű szép freskókat festetett Alberti mesterrel, amelyek jól felismerhetően Tarot-szimbólumok. A freskó egy része már nem látható, de az egyik falat teljes egészében beborítják a négy fő erény arkánumai bizonyos más elemekkel keveredve. Továbbá egy töredék a Győzelemszekér vonulását ábrázolja.

A freskótöredékeket mindenki megcsodálhatta, amikor a 30-as években Gerevich régész és munkatársai kiásták egy esztergomi homokdomb alól az addig eltűntnek hitt „első magyar kőépületnek” a romjait, azaz az Árpád-házi palotát, ahol Szent István született. Köztudott, hogy az 1241. évi tatárjárás után az esztergomi vár már nem töltötte be többé a királyi vár szerepét, amelyet Budára költöztettek. Mátyás király idején, amikor Vitéz János váradi püspökségéről átköltözött Esztergomba, a régi királyi várban rendezte be ún. stúdióját, amelynek különlegessége a kiváló freskótöredéken kívül a mennyezet boltívén végigvonuló csillagászati festmény, amelyen az állatöv jegyei által láthatjuk megörökítve a hercegprímás szerepét Mátyás uralmának és Magyarország történelmének vonatkozásában. A keresztény egyház bizonyos reneszánsz fejedelmei és vezéregyéniségei azáltal tudták egyeztetni az okkultizmus szimbólumrendszerét a katolikus ikonográfia rendszerével, hogy mind a katolikus egyház, mind az európai okkultisták és gnosztikusok saját példaképüknek tekintették a szombathelyi születésű Pannóniai Szent Mártont, aki a franciaországi Tours város püspöke lett, s csodatételeivel betegeket gyógyított. Róla szól a híres legenda, hogy kabátja felét kardjával levágta, és odaadta a szegény embernek. Márton jele a dupla szegélyű Dávid-csillag, amelyet mind az okkultisták, mind Szent Márton keresztény csodálói tisztelettel használták. Szt. Márton kultuszából fakadt a martinista világszemlélet, amely az egoizmus helyett az altruizmust hirdeti, az érzés helyett a másokkal való törődést. A martinista szemlélet a reneszánsz alatt tehát közös szimbólumrendszereket hozott létre mind az okkultisták, mind az alkimisták, mind az egyházi tekintélyek között. Sőt, lehetővé tette a képrendszer és a fogalomvilág oda-vissza áramlását.

Nevén kívül nem sokat tudunk Alberti mesterről. Még azt sem tudjuk róla, hogy magyar mester volt-e, aki Olaszországban tanult, vagy Magyarországra települt olasz mesterként tevékenykedett. Stílusáról viszont látható, akárcsak technikájáról és színvilágáról, hogy Filippo Lippi és főleg Sandro Boticelli iskoláinak közvetlen hatása alatt állt. Tehát Vitéz János dolgozószobájában a kor firenzei mestereinek művészetét csodálhatjuk. Kik is uralkodtak ekkor Firenzében? A Mediciek – pontosabban Medici Lorenzo, a „csodálatos”, aki nagy szerelmének: Simonetta Vespuccinak halála után annak képmását többször megfesttette Boticelli által a Tavasz és a Vénusz születése allegorikus képein, valamint Simonetta halála után készült képmásán. Érdekes módon az esztergomi freskón látható allegorikus nőalak – a négy fő erény Tarot-szimbólumai – arca és hamvasszőke hajviselete teljes mértékben Simonetta Vespuccira emlékeztet. Simonettáról érdemes megjegyezni, hogy az ő bátyja volt Amerigo Vespucci, aki először jött rá arra, hogy Kolombusz nem Indiát, hanem egy új világot fedezett fel, s így ő lett Amerika névadója.

Ha a Tarot-irodalom klasszikusainak magyarázatát vesszük figyelembe, Etteilla szerint az Óvatosság (mint az egyik fő erény; a Pápanő) a népet jelenti, illetve a néppel való bánásmódot. A freskót boltívekbe – amelyeket oszlopok választanak el egymástól – festette Alberti úgy, hogy a figurák sora az Óvatossággal indul, akinek Janus-arca van. Női arcát tükörben nézi, amelyre kígyó tekereg, kontyában viszont szakállas férfiarca ismerhető fel. Latin felirat egészíti ki a képet: Prudentia. A második alak a Mérsékletesség, azaz a Temperantia. Képe hiányos: az életfluidum nem folyik át egyik korsójából a másikba. Itt nem a freskó kopásáról van szó, hanem szándékos jelzésről. A következő ábra az Erőt mutatja, de nem amint az oroszlán száját tárja ki puszta kézzel, hanem amint az ország eldőlő alappillérét kitámasztja mentő karjával. Az utolsó képen nem csupán az Igazság erénye látható karddal, mérleggel és hályogos szemmel, hanem a két alsó sarkában a XX. Nagy Arkánum jelenik meg Anymusként, aki idős szakállas férfi alakjában sírjából kikel, de gyermeke nem születik újjá, s ujjával a kijárat felé mutat. Ha összeolvassuk a hieroglifákba foglalt üzenetet, kiderül, hogy Vitéz János a freskót a Janus Pannoniusszal együtt véghezvitt összeesküvése idejében vagy röviddel azelőtt készíttette el. Intelem ez Mátyásnak, amelyben azt juttatja kifejezésre, hogy nem kezeli elég óvatossággal a nép érdekét, nem tanúsít kellő mérsékletességet Európával való hadakozásait illetően, és nem összpontosítja minden erejét a török elleni védelemre a végeken. A freskó azt jelzi, hogy Mátyás uralma után nem lesz megfelelő edény, amelybe szép mérsékletességgel átcsörgedezhet az ország fluiduma, s először belső zavargás lesz, majd külső támadás. Ki kellene támasztani az ország dőlő főpillérét, de mivel Mátyás ezt nem teszi meg, mivel a saját és az ország erejét helytelenül másfelé koncentrálja, és hadat visel Ausztria ellen, a pillér össze fog dőlni. Az ország vonatkozásában Mátyás nem elég igazságos, műve elpusztulásra ítélt, az ország pedig nagyon nehezen fog tudni újra feltámadni a sírjából, miután hosszú időn át a tetszhalottak állapotában fog maradni. Érdekes módon, amikor a török seregek behatoltak Esztergomba és elfoglalták a várat, parancsnokuk szablyája hegyével éppen Justitia hasára véste arab betűs írással a vár bevételének dátumát. A jóslat beteljesült.

A Tarot szimbólumainak alapként való felhasználása Madách: Az ember tragédiájában

Madách Imrének egyik oldalági leszármazottja, Balogh Károly: Madách, az Ember és a költő című művében, melyet 1934 októberében tett közzé, a 83. oldalon, Tanulmányai, könyvei című fejezetben felsorolja Madách sztregovai házában levő könyveit, és a következőt írja: a Messmert és Swedenborgot ismertető könyveken kívül ki kell emelnünk azt a nagyszámú iratot, könyvet és pamfletet, amely az illuminátusokra, rózsarendre és a szabadkőművességre vonatkozik. E tekintetben alighanem Mocsáry Antal volt az, aki Madách Sándorra, a költő nagyapjára hatással lévén érdeklődést ébresztett benne ezen intézmény iránt, melynek akkortájt sok híve volt Nógrádban, legtevékenyebb hívei pedig Vidafalván, a Kubinyiak szép kis kastélyának saroktornyában gyűléseztek. Madách Sándor volt, mint köztudott, Martinovics Ignác védőügyvédje a Martinovics-perben. Amint tudjuk, a martinizmus nem a rózsarendeknek és a szabadkőművességnek sajátja csupán, de ezek a társaságok is vallották a martinista nézeteket. Madách Imrének tehát nagyapja könyvtárán keresztül volt hozzáférhető a martinizmus egyik ideológusának, Guillaume Postelnek, a 22 Tarot-lappal összefüggő, kabbalizmuson alapuló tanítása, amely minden jelenséget az egyből eredendőnek, mindent, ami jó, Istennek, és mindent, ami rossz, a Gonosznak tulajdonít. Guillaume Postel 22 pontja a következőképpen hangzik:

A 22 kabbalisztikus betű, ill. a Tarot 22 szimbóluma és a Guillame Postel-féle 22 állomásból álló út a következő módon jelentkezik. Az ember tragédiájában: A Tarot Nagy Arkánumainak száma 3×7+1. Ha 1-től 7-ig szellemi állomásoknak, 8–14-ig lelki állomásoknak; 15–21-ig fizikai állomásoknak tekintjük, és az utolsó Nagy Arkánumot +1-ként, kezdet és végként, azaz a világegyetem káosza (a Bolond) és rendezettsége (a 22) szimbólumaként. Madách a következőképpen jár el: a 7 első szellemi vonatkozású arkánumot egyenként párba állítja a neki megfelelő 14-gyel nagyobb számú anyagi arkánummal 15-től 21-ig. Az első 7 színben tehát sorban az 1–15, 2–16... 7–21 számú Nagy Arkánumok hordozzák a legnemesebb szellemi világ, valamint az anyagvilág legalantasabb formái között zajló konfliktust. A darab 2. jelenetsora 8–14 színig a középső arkánumsor ebben a rendszerben, tehát a lelki sík 8–14. Tarot-lapja. De a tragédia utolsó jeleneteként újra felbukkan a 15. Mint láttuk, a 15 először az 1-gyel szerepel az első színben, de itt az utolsóban nem az 1, vagyis a Mágus szerepel az Ördöggel mint irányadó szimbólum, hanem a 0 vagy 22, a Bolond. Egyébként Madách Imre mintegy smink nélküli káoszból kialakuló Ádámot hoz színre, aki a nulla, és akire a világ elrendeződésekor úgy hat a jónak és a rossznak a konfliktusa, hogy különböző inkarnációkon keresztül végig kell tapasztalnia a saját útját, amely a világban végül is mindig valamilyen illúzió marad, tehát tökéletlen. És felocsúdásakor mindig, itt hallja Lucifer halk, de kaján kacaját. Végül is ezen a világon mindent, ami az anyagot táplálja, ami anyagi jellegű, és amelyben az anyag eredeti szándéka perverzzé válik, Lucifer ural. A 15. jelenettel fejezi be Madách a tragédiát, de ez a 15 egyben 0 és 22 is.

Az ember tragédiája 1. szín, A mennyekben: 1 + 15 Nagy Arkánum. 1. A. Minden egyetlen aktív és intelligens okot jelez. – 15. Sz. A gonosz a gőg és a düh szelleme. A Mágus a 7 szellemi bástya 1. képe, az Ördög a 7 testi 1. képe. A Mágus számára, aki előtt végtelen lehetőség áll a darabban, Gábor arkangyal ezt mondja: „Ki a végtelen űrt kimérted anyagot alkotván beléje...” Az Ördögre vonatkozót Lucifer mondja ki. „Ott állok, hol te, látod, mindenütt.” Az Ördög azt a látszatot akarja kelteni Ádám előtt, hogy ő nem csak ezen a világon van otthon mindenütt, hanem az egész világmindenségben. Ezen állítás cáfolata vagy elfogadása a tragédia kulcspontja.

2. szín: a Paradicsomban. 2. B. A szám bizonyítéka az élő egységnek. 16. Ayn. Isten parancsol a villámnak és irányt szab a tűznek. Szellemi sík: Éva: „Minő csodás összhang ez, e sokszerű szó és egy értelem.” A Pápanő nem az egyértelmű, hanem a kétértelmű szó hieroglifája. A Pápanő akkor veszít, ha kiderül róla az igazság, ha kiderül róla, hogy pápa létére nő. Hisz pápa csak férfi lehet. Az égi kar: „Győz a hazugság”. A testi síkot illetően, amely a Torony, ezt mondja az Úr hangja: „Ádám, elhagytál engemet, elhagylak én is, lásd, mit érsz magadban.” A 16. a kenyértörésnek, a válásnak is az arkánuma.

3. szín: A földi paradicsom. 3. G. Semmi sem korlátozhatja azt, akiben minden benne foglaltatik – 17 P. F. Az Esthajnalcsillag és harmatja engedelmeskednek Istennek. Éva mint császárnő azt mondja: „A világnak anyja én leszek”. Lucifer pedig: „Ha vétkezel, fiadban bűnhődöl. Száz alakban újólag felelsz”. A Csillag a következőképp jelenik meg: „Ah, nézd e kedves testvérarcokat – ők adnak búnak biztató szavat”. Lucifer a föld szelleméhez: „Mondd hát, hogy fér közeledbe az ember, hogyha istenül fogod?” A föld szelleme: „Erős vágyakkal” (óhajcsillag).

4. szín: Egyiptom. 4. D. Egyedül ő van jelen mindenütt, minden más elv előtt – 18 C. Tornyaink fölé őrként helyezi a Holdat. Ádám mint fáraó jelenik meg. Lucifer ezt mondja: „Fenséges úr! Trónja vánkosán...” A Holdat illetően, amely nem a megfelelő égitest az uralkodó számára: „Kéjkertjeidben a sakál üvölt”. A Hold fénye által mutatott cél nélküli út vagy út nélküli célokat illetően Ádám ezt mondja: „Sok szép időt vesztettem el az álúton”.

5. szín: Athén. 5. H. Mivel ő az egyedüli úr, ő az egyetlen imádnivaló. 19. Q. Az ő Napja forrás, amelyben minden megújhodik. A szellemi síkon a főpap, a pápa, a próféta, a testi síkon a Nap. Éva azt kérdezi: „Kiről is van tehát szó?” A második demagóg ezt válaszolja: „Ki másról, mint ki egy fejjel nagyobb, mint polgártársai?” Éva: „E szentélyben biztos vagy, el ne mozdulj.” Ádám: „Nem veszem igénybe, továbbra a szentélyt”. Héron, mint hierophant: „Óh, nő, a tiszta szív áldása rajtad”. A Nap témában Ádám a következőt mondja: „Kiérdemeltétek a háztűz nyugalmát.” Éva: „Nem zöld babért kérek férjem fejére, családi enyhet bajnok szívére.” A békés Hirám-kert, amely jellemzi a Nap birodalmát a tragédiában, tulajdonképp megvalósíthatatlan Ádám és Éva számára. Amint a harmonikus boldogságot elérhetnék, a külső körülmények azt lehetetlenné teszik számukra.

6. szín: Római jelenet. 6. V. A tiszta szíveknek feltárja valódi dogmáját. 20. R. Az ő lehelete rügyet fakaszt a sírok porából. A Szerelmes vagy a Válaszutak + az Ítélet vagy Feltámadás. A szerelmest ebben a jelenetben mint az emberi testbe bezárt isteni szellemet lehet felismerni, aki szerelmesen igyekszik vissza eredetéhez, a világegyetem szelleméhez, hogy azzal frigyre lépve létrehozhassa az Unio Misztikát. „S kik a cirkuszban himnuszt énekelnek, míg a bősz tigris keblöket kitépi, új eszmét hoznak, a testvériségét és az egyének felszabadulását, melyek meg fogják rázni a világot.” Péter apostol: „Legyen hát célod: Istennek dicsőség, magadnak munka.” Ugyancsak a 6. Nagy Arkánumra vonatkozik ez a mondat: „Az egyén szabad, érvényre hozni mind mi benne van, csak egy parancs kötvén le: szeretet.” A Feltámadásra pedig ez: Péter apostol: „Megállj! A döghalált szívod magadba... el fogsz pusztulni korcsult nemzedék, e nagy világ tisztuló színéről...” „A szent szeretet nagy Istene, emelkedjél fel hozzá, ím e vízzel lelked kitisztul menten a salaktól, s hozzá siet.” Hippia dalának refrénje is ide kapcsolódik: „Az édes mámor, mint horpadt sírokat a Nap, létünk megaranyozza.”

7. szín: Konstantinápoly. A Győzelemszekér + a Világ 7. Z. De mindössze egyetlen úr szükséges a hit műveleteihez. 21. S. Ahová a halottak féktelenül alászállnak mint a nyáj. Első polgár: „Ím itt jön ismét egy barbár csapat...” Második polgár: „El hölgyeinkkel!” E vad csőcselék ismeri a szerájok kéjét...” Első polgár: „És hölgyeink is a GYŐZŐ jogát.” Ádám a lovagokhoz: „Barátaim, míg a szennytelen BECSÜLET Isten szent dicsérete (a fehér szfinx), a nő védelme és a hősiség lesz kardjainkon, mink vagyunk hivatva e RONDA DÉMONT (a fekete szfinx) féken tartani, s vezetni, hogy vágyának ellenére nagyot s nemest műveljen szüntelen...” Újra Ádám: „Hol a szellem van, ott a győzelem.” A 21. Nagy Arkánumot illetően a Világ itt negatív értelemben hordozza magán az apokaliptikus négy jelenséget, az elemeire bontott szfinxet. Az agg eretnek: „Mondom, ti vagytok a nagy Babilon, az a kéjhölgy, kiről Szent János írt, mely el fog veszni a világ színéről.” Ádám: „Lovagerényt áhíték, s az döfött szívembe tőrt. El innét új VILÁGBA! Eléggé megmutattam, hogy mit érek. Kivívni tudtam s lemondani tudtam. Szégyen nélkül elhagyhatom a helyem, MOZOGJON A VILÁG, AMINT AKAR, kerekeit többé nem igazítom, egykedvűen nézvén botlásait. Kifáradtam, pihenni akarok.” Ebben a jelenetben a mikrokozmosz keresi helyét a makrokozmoszban, és úgy találja meg, hogy kontemplációval váltja föl a mozgást. Amint mondtuk, a 8–14. szín jelenetei a lélek síkjában mozognak.

8. szín: Prága: 8. H. Ez az oka annak, hogy egyetlen oltárunk van, egyetlen törvényünk. A színben az Igazság negatív oldala igazságtalanságként jelentkezik. Az igazság itt csak óhajtott erény, csak eszmei formában van jelen, de a valóságban nem létezik. Ádám: „Ok, jő a kor, mely bíróul lép fel, büntet és emel (hallatszik a Marseillaise.)”

9. szín: Párizs, a forradalom. A Remete. 9. T. És az örökkévaló ennek sosem változtatja meg az alapját. Itt Ádám a remete, aki mint Danton egyedül marad, és akinek guillotine alá kell hajtania a fejét, mert a tömeg nem viseli el lámpásának felvilágosodást sugárzó fényét.

10. szín: Ismét Rudolf császár udvara – X. Nagy Arkánum.

A Szerencsekeréknek keresőit láthatjuk ebben a színben. Rudolf császár elvárja Keplertől, hogy a sorskereket kifürkéssze, Ádám viszont nem tud azonosulni a szfinxszel, aki ott állítja meg a sors kerekét, ahol akarja, ahol a legalkalmasabb. A kerék ciklusa fordul egyet: Keplernek megadatik, hogy felébredhet, tehát álom volt csupán a forradalmi eszme, mint a remete lámpásainak felvilágosult fénye, amely illúzió volt, amelyből fel lehet ocsúdni. Tanítvány: „Bármely titkát fejtsd hát meg a tudásnak, én csak nyerek vele, mert érzem, semmit fel nem fogok.” A szerencse ciklusának azért a derűsebb oldala is kitűnik a szövegből. Ádám: „A legrejtettebb szentélyig beviszlek. Téged vezessen... örömhozó napsugár.”

Látjuk tehát a párhuzamot a Postel által megadott kulcs és a szöveg között: „10. Yod. A mennyeknek és napjainknak ő szabályozza mindig dogmáját.”

11. szín: a londoni Tower és a Temze közti vásár:

A XI. Nagy Arkánum jegyében áll, ami az Erő, ill. az Erőszak. „11. R. Ő, aki gazdag a kegyelemben és hatalmas a büntetésben.” Ádám ezt mondja „Én társaságot kívánok, mely közös ERŐVEL működik.” A jelenet szereplői a szín végén tömegsírba mennek, mivel a XI. Tarot szimbólum pozitív értelemben az erő, negatív értelemben pedig az erő helytelen használata, amely fentről kitaszít. Maga a torony is ennek a jelképe: a taszító magaslaté, amelynek ellentéte, a sírverem befogadja a letaszítottakat. Figyelmeztetés ez Madách részéről, hogy az emberi én képes legyőzni az anyag erejét, de önmagát is képes elpusztítani anyagi mivoltában, ha visszaél az Erő használatával.

XII. szín: a falanszter-jelenet, amely a XII. Nagy Arkánum elemeit tartalmazza. Ez a Tarot az arannyá válás Arkánuma, s egyben a Nagy Mű beteljesedése. Főhőse mindenképpen áldozat: az akasztott vagy kitaszított, vagy meg nem értett személy. Michelangelót megdorgálják és büntetésben részesítik, mert újra széklábat farag. A XII. Nagy Arkánum hordozza a hazafiság fogalmát is. Ezzel kapcsolatban Lucifer ezt mondja: „E régi eszmék többé nincsenek, nem kisszerű volt-é a hon fogalma? Most már egész Föld a széles haza.” A Nagy Mű beteljesülése, melyet az Akasztott szimbolizál, az emberiség álmának megvalósulása lenne az aranykor helyreállítása által. De ez álom csupán. A jelenetben ezt mondja Plátó: „...még a borsón is szépet álmodom...”. Álma sajnos plátói marad csupán. „12. L. Népének királyt ígér a jövőben.”

XIII. szín: az Úr, a föld szelleme, a névnélküli Nagy Arkánum területe, azaz az elmúlás és Halál birodalma. A jelenetben ennek a megjelenési formája az Űr és a föld szelleme. Ádám: „A czél voltaképp mi is? A czél megszűnte a dicső csatának. A czél halál...” A föld szellemének szava: „Ádám, Ádám, a végső percz közeleg...”

„13. M. A sír átmenet az új földre. Csupán a halál véges, az élet halhatatlan. Ezek a tiszta dogmák, melyek változtathatatlanok, szentek. Most pedig fejezzük be a tiszteletreméltó számok felsorolását...”

XIV. szín: eszkimó-jelenet az Északi Sarkon.

A XIV. Nagy Arkánum jellemzője az élet fluidumának átöntése az egyik korsóból a másikba. Ő a négy fő erény egyike: a Mértékletesség. Az Úr: „Emelkedjél Ádám, ne légy levert, midőn látod, kegyembe veszlek újra.” Postel a XIV. betűhöz ezt a magyarázatot fűzi: „14. N. A jó angyal az, amelyik békéltet és mérsékel.” „15. Sz. A gonosz a gőg és a düh szelleme.”

XV. szín: Száma magának az Ördög Nagy Arkánumának felel meg. De ebben a jelenetben a XV-ös Ádámmal nem mint a mágus inkarnációjával találkozik, hanem mint a szám nélküli lap figurájával, aki mindenné válik: a bolonddal, aki bölccsé lesz; aki rájön arra, hogy a Nagy Mű tökéletesen nem jöhet létre a realitásnak nevezett illúziók világában, melynek alapja: az anyag maga is illúzió csupán, a legfőbb illúzió. Ádámnak mint alkimistának viszont mindvégig törekednie kell a Nagy Mű megvalósítására, még akkor is, ha most már tudja, hogy minden utópia csupán: „...a czél halál, az élet küzdelem. S az élet czélja a küzdés maga.”

Nyílt utalás történik a betűk misztikájára is. Lucifer: „De a végzetnek örökös betűit nyugodtan nézi, és nem zúgolódik miattuk az erős, azt nézve csak, hogy állhatand meg még alattuk is. Ily végzet áll a történet felett, te eszköz vagy csupán, melyet hajt előre.”

Napjaink egyik teljesen eredeti Tarot-rendszerét találjuk Szepes Máriának – a Vörös oroszlán és még számos ezoterikus szellemben megírt mű szerzőjének – a Nagy Arkánumokról írott könyvében. Művében 24 Nagy Arkánumot tár a szemlélő elé, amelynek lényege a Pistis Sophia című gnosztikus műnek is a sarkalatos pontja: mégpedig az, hogy az első nagy misztérium felöleli mind a belőle eredő 24 másik nagy misztériumot is. Ezért Szepes Mária az ős-ABC szimbólumaiból fakadó 22 Nagy Arkánumhoz hozzáteszi Izisznek és Osirisnek a Nagy Arkánumait is. A Tarot hagyományát és lényegét szorosan követő, de nagyon is mai versei a Nagy Arkánumokról az ezoterikus világirodalom egyik legsajátosabb alkotását jelentik.

Európában a Tarot-festést hol ismert, hol ismeretlen mesterekre bízták, az első művész neve, akit mint Tarot-festőt nyilván tudunk tartani, egy megrendelőlapon szerepel. A franciaországi levéltárban a mai napig is megtekinthető ez a megrendelőlap, amelyet a francia udvar intendánsa VI. Károly francia király megbolondulása után írt egy Tarot-festő mesternek, abból a célból, hogy lekössék az árkánumok segítségével a király szertefoszló figyelmét. Már említettük, hogy Mantegna és Leonardo is festettek Tarot-árkánumokat, napjainkban is több híres festő is foglalkozott Tarot-szerkesztéssel. Említésre méltó Sonia Delaunay absztrakt geometrikus jellegű kis és nagy árkánum-sorozata, valamint Salvador Dali kollázs–montázs jellegű szürrealista gyönyörű Tarotja, amelynek számozott kiadása mind a mai napig a világ legdrágább Tarotjának van nyilvántartva. Magyarországon többen megfestették a Tarot arkánumait; szerintünk említésre méltó Koszta Zsófia honfoglalás-korabeli magyar motívumokra épített formavilágában és színezetében igen gazdag nagy arkánum-sorozata, valamint Honti Margo eredeti Tarot-képei és Réti Kamillának a legendák és a népmesék formavilágából ihletett Tarot-miniatúrái. Reméljük, hogy a közeljövőben a három festőnő nagyárkánumait az érdeklődő közönség nem csupán a kiállítótermek falain csodálhatja meg, hanem azoknak nyomdában megjelent másolatai fölött is meditálhat saját otthonában; mint valamikor Vitéz János dolgozószobájának freskói előtt.

(Részlet a szerzőnek a Kassák Kiadó gondozásában megjelenő TAROT, a nagy árkánumok c. könyéből.)

* * *

Már akkor szerencsétlen vagy, ha félsz a szerencsétlenségtől, és aki megérdemli, örökké fél tőle.